A házasság nemcsak érzelmi kötelék, hanem jogviszonyt is keletkeztet a felek között, melynek tartalmát, joghatásait és jogintézményeit érdemes megismerni és házasságunk kapcsán a hozzánk legközelebb álló vagyonjogi rendszert alkalmazni. A házassági szerződésként emlegetett kötelem hivatalos elnevezése házassági vagyonjogi szerződés, mely nem csupán a házasfelek vagyoni stabilitását hivatott biztosítani a házassági életközösség során, hanem kiváló eszköze a felek közötti bizalom erősítésének is. A szerződés ugyanis előre meghatározza a vagyoni viszonyokat, pénzügyi kötelezettségeket, így elkerülhetők a későbbi kételyek és konfliktusok, ezekből fakadó viták, illetve a költséges és időben hosszú lefolyású peres eljárások.
Miért van szükség házassági szerződésre?
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn, amit a törvényes vagyonjogi rendszernek titulál a jogalkotó. Ezen – alapértelmezett – szabályozás alapján minden, amit a felek a házasság alatt együtt vagy külön-külön szereznek (ingatlan, autó, vállalkozás, megtakarítás, stb.) közös vagyonná válik, és ettől eltérni – vagyoni szempontból – csak a házassági szerződés megkötésével van lehetőség.
Közös vagyon, illetve különvagyon elhatárolása
A házastársi vagyon elkülönítésének alapkérdése, hogy mely vagyonelemek tartoznak a házastársi közös vagyonba és melyek ez egyes felek különvagyonának részei.
A közös vagyonba tartoznak mindazok vagyontárgyak, amelyeket a házasság alatt a felek együtt, vagy külön szereztek. Ide tartozhatnak például azok az ingatlanok, bankszámlák és egyéb vagyontárgyak, amelyeket a házasság ideje alatt vásároltak vagy szereztek. Közös vagyonba tartoznak azonban a terhek, és vállalt kötelezettségek is. A közös vagyon elemei osztatlanul és egyenlő mértékben illeti meg a feleket, függetlenül a szerzésben történő közreműködésük arányára, illetve arra, hogy az kinek a nevén szerepel a közhiteles nyilvántartásokban.
A különvagyon ezzel szemben az olyan vagyontárgyak összessége, amelyek:
- a házassági életközösség kezdetekor már valamelyik fél tulajdonában álltak,
- öröklés, ajándékozás vagy ingyenes juttatás útján kerültek az egyik fél tulajdonába,
- vagyoni jogként a felet, mint szellemi tulajdon létrehozóját illeti meg,
- a fél személyét ért sérelemért kapott juttatások,
- személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak.
Különvagyonba tartozik továbbá minden a felsorolt vagyonelemek helyébe lépő újabb vagyontárgy is. Igaz ez akkor is, ha a különvagyon értékesítéséből befolyt összeget egy közöstulajdonba kerülő vagyontárgy – jellemzően ingatlan – vásárlására fordítják. Ilyen esetekben a felek különvagyoni, illetve közös vagyoni hozzájárulásaik arányában szereznek tulajdonjogot.
Az egyes vagyonjogi rendszerekről
A Ptk. az alábbi vagyonjogi rendszereket nevesíti:
- vagyonelkülönítési rendszer,
- közszerzeményi rendszer.
Vagyonelkülönítési rendszer
A vagyonelkülönítési rendszer alkalmazásakor a felek a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják, és a kizárt vagyonrészhez tartozó vagyonukat önállóan használják, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.
A köznyelvben ezt a vagyonkezelési módot nevezzük „külön kasszának”. E rendszer alkalmazásával az életközösség megszűnése nem eredményez különösebb osztozkodást, mindenki viszi tovább az életközösség kezdetekor már meglévő, illetve életközösség alatt általa szerzett vagyontárgyakat.
Közszerzeményi rendszer:
A házastársak ebben a rendszerben is önálló vagyonszerzőnek minősülnek. Az egyes közszerzeményi vagyontárgyakat csak a szerző házastárs (vagy az arra feljogosított személy) használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette. A házasság megszűnésekor azonban a házasság fennállása alatt keletkezett vagyont (a külön adósságok és a különvagyon levonása után) fele-fele arányban kell megosztaniuk.
Fontos szabály, hogy a házastársaknak egymással szemben nem dologi, hanem kötelmi jogi igénye keletkezik. A kettő közötti különbség, hogy a dologi alapú tulajdonjogi igények nem évülnek el, míg a kötelmi alapú elszámolási igények elévülési idejét a törvény 5 évben határozza meg. Ezen túlmenően az igény bírósági úton nem érvényesíthető.
A szerződő felek ezen rendszerek valamelyikét köthetik ki a házassági szerződésben. A törvény azonban lehetővé teszi az eltérést az egyes rendszerekre vonatkozó előírásoktól, így erre vonatkozó igény esetén akár valamely vegyes rendszer is szerződésben foglalható. Ezesetben a szerződésben meghatározott egyes vagyonelemek a házastársi vagyonközösségtől elkülönítetten, a felek által önállóan kerülnek kezelésre, míg bizonyos vagyonelemek közszerzeményi vagyonként funkcionálnak.
Kik és mikor jogosultak házassági szerződést kötni?
A Ptk. 4:34. § (1) bekezdése kimondja, hogy a
“(…) házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.”
Házasságkötés előtt, de akár a házasság fennállása alatt is módjukban áll a feleknek házassági vagyonjogi szerződés kötése, melynek hatálya leghamarabb az életközösség létrejöttével – amely a házasságkötésnél korábbi időpont is lehet – kezdődhet, és legkésőbb az életközösség megszűnésével szűnik meg.
Házassági vagyonjogi szerződést tehát a házastársak vagy házasságra készülő felek köthetnek. 2014. március 15. napjától az élettársaknak is köthetnek vagyonjogi szerződést, melyben a házastársak által rendelkezésre álló vagyonjogi rendszerek bármelyikét kiköthetik, de erről majd egy külön cikkben írunk részletesen.
A házassági szerződés formai követelményei, joghatása
A házassági vagyonjogi szerződés érvényességi feltétele, hogy azt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jogszabályi környezet széles lehetőséget kínál a szerződés tartalmára vonatkozóan, viszont a feleknek kell a döntést meghozni a vagyonkezelés módjáról, illetve mindenre kiterjedően rendelkezésre bocsátani az érintett vagyonelemek felsorolását. A szerződésben javasolt az életközösség megkezdése előtt megszerzett vagyon sorsáról is rendelkezni. A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű egyértelműen rögzíteni, hogy ki, milyen vagyonnal rendelkezett az életközösség kezdetét megelőzően.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a közjegyzők által vezetett házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A vagyonjogi szerződés nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen és közösen terjeszthetik elő az illetékes közjegyzőnél. A közjegyző illetékességét a házastársak, bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye határozza meg. Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
Mikor kössünk házassági szerződést?
A házasságra lépő felek gondolkodásmódja, családi háttere, életvitele határozza meg döntő többségében a párok házassági szerződés kötéséhez való viszonyát. Sokaknak teljes mértékben megfelel a házastársi vagyonközösség Ptk-ban szabályozott rendszere, és nem tartják fontosnak a vagyonelemek elkülönítését. Úgy gondolják, hogy kapcsolatuk egy életre szól, vagy ha mégis osztozkodásra kerül a sor, azt kulturált módon tudják rendezni egymás között. Vannak viszont, akik szeretik előre tisztázni egy esetleges válás során alkalmazandó vagyonjogi szabályokat, előrevetítve, hogy a kapcsolat megromlása esetén nem garantált a felek közötti egyetértés, hiszen ellenérdekű felekké válnak.
Néhány példa arra, mely azok az élethelyzetek, melyek legtöbbször a házassági vagyonjogi szerződés kötése hátterében állnak:
- amikor az egyik vagy mindkét fél jelentős vagyonnal rendelkezik a házasságkötés előtt. Ilyen esetekben a szerződés segít védeni az előzőleg megszerzett vagyont és egyértelművé teszi, hogy mi marad különvagyon.
- amikor az egyik vagy mindkét fél vállalkozó. A vállalkozók számára fontos lehet, hogy a vállalkozás vagyona és kötelezettségei elkülönüljenek a házasság alatt szerzett közös vagyontól. A szerződésben rögzíthetők azok a rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás működése és vagyoni helyzete ne befolyásolja a házasság pénzügyi stabilitását.
- amikor a felek eltérő pénzügyi szokásokkal vagy kötelezettségekkel rendelkeznek. Például, ha az egyik félnek nagyobb mértékű adóssága van a házasságkötés előtt, a szerződés segíthet meghatározni, hogy ezek az adósságok hogyan kerülnek kezelésre a házasság alatt.
Fentiek alapján látható, hogy a házassági vagyonjogi szerződés egy nagy jelentőséggel bíró, komplett szerződés, ami alapos megfontolást igényel a felek részéről. Házassági szerződés kötésére irányuló szándék esetén forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén!