Minden nagykorú és cselekvőképes állampolgárnak lehetőség van a törvényes öröklés rendjétől eltérően meghatározni az élete során felhalmozott vagyon halála utáni sorsát. Végintézkedésre a legtöbb esetben végrendelet készítésével kerül sor. Lehetőség van azonban öröklési szerződés kötésével oly módon rendelkezni értékeinkről, hogy saját időskori ellátásunkat is biztosítsuk egyben.
-
Az öröklési szerződés tartalma
Az öröklési szerződés a végintézkedések egyik sajátos formája, melynek megkötésével az örökhagyó a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás fejében a vele szerződő felet örökösévé teszi. A szerződéses örökös által vállalt szolgáltatás gondozás, tartás nyújtása, illetve életjáradék fizetése lehet.
Gondozás nyújtása esetén az örökös az örökhagyó saját költségén látja el a gondozási feladatokat, ami rendszerint az örökös élelmezését, háztartásának vezetését és szükség szerint ápolását foglalja magába.
Tartás nyújtásakor a szerződésben meghatározott mértékben az örökös viseli az örökhagyó ellátásának költségeit, illetve a lakhatás biztosításával is kiegészülhet a nyújtott ellenszolgáltatás.
Életjáradék esetén az örökös meghatározott pénzösszeg rendszeres, általában havi szintű megfizetésére vállal kötelezettséget.
Az ellenszolgáltatás nyújtása nemcsak az örökhagyó, hanem a szerződésben meghatározott harmadik személy javára is történhet, amire legtöbbször az örökhagyó házastársa tekintetében kerül sor, de gondozásra szoruló más hozzátartozó örökhagyó halála utáni ellátása is biztosítható ilyen módon.
Az örökhagyó az öröklési szerződésben a vele szerződő felet örökösévé teszi, mely történhet a teljes vagyona tekintetében vagy a szerződésben meghatározott egyes vagyontárgyakra vonatkozóan. Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti intézkedést tehet, így a szerződéses örökösön kívül másokra is hagyhat vagyontárgyakat, vagy kitagadhat egyes törvényes örökösöket az öröklésből. Az örökhagyóval szerződő félnek azonban az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.
-
Az öröklési szerződés formája
Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az öröklési szerződésnek az örökhagyó saját kézzel történő írása és aláírása esetén is szükséges a tanúk alkalmazása. Több különálló lapból álló szerződés esetén az érvényesség további feltétele, hogy a szerződés minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el, és a szerződő felek és a tanúk – e minőségük feltüntetése mellett – minden lapot aláírjanak.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
-
Az öröklési szerződéssel lekötött vagyon helyzete
Öröklési szerződés kötése esetén a tulajdonjog nem a szerződés megkötésével egyidejűleg száll át a szerződéses örökösre, hanem – ahogy a végrendeleti örökös esetében is – az örökös csak az eltartott halálával válik tulajdonossá.
Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Az öröklési szerződéssel lekötött vagyonát az örökhagyó érvényesen nem idegenítheti el és nem is terhelheti meg. Ha az öröklési szerződés ingatlanra vonatkozik, akkor a szerződéses örökös az örökhagyó engedélye nélkül is elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba. A felek számára azonban a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései megengedik a szerződésben történő eltérő megállapodás lehetőségét, így lehetővé válhat, hogy a szerződésben lekötött vagyont az örökhagyó megterhelje, vagy másra átruházza.
-
Az öröklési szerződés érvényesülése
Az öröklési szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni. E rendelkezés következtében az öröklési szerződés megkötését követő két év elteltével érvényesül teljes mértékben az öröklési szerződés.
Érvényes öröklési szerződés kötésének nem feltétele az ügyvédi ellenjegyzés, azonban a vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek is megfelelő, kívánt joghatást kiváltására alkalmas öröklési szerződés aláírása előtt ajánlott egyeztetni hagyatéki ügyekben jártas ügyvéddel!
